Hordozás

Kedves négy darab követőm!
El kell, hogy áruljam nektek, hogy nagyon elszaladt velem a ló. Most hogy ilyen népszerű lettem, nem tudtok lelőni, szóval osztom az észt nektek minden nap.
Ma a hordozásról fogok nektek beszélni, tekintettel arra, hogy mind a négyőtöknek kinéz még legalább 1-1 gyerek (Gábor, te Ancsikával alkothatsz egy csoportot, neked nem kell szülni, mer' te a köldökszöszmő gyártásban eléggé kifáradsz...azért én sem vagyok hajcsár...).

Azzal kezdem, hogy hordozni nemcsak hogy baromi jó dolog, de nagyon hasznos és egészséges is. Továbbá a világ legegyszerűbb és legtermészetesebb találmánya arra, hogy a dedet A pontból B-be transzportáld úgy, hogy az számodra is és számára is a legjobb legyen.

Aki tanult pici pszichológiát, az tudja, hogy a gyerekek születésük után szimbiózisban élnek az anyukájukkal. Ez nagyon egyszerűen lefordítva azt jelenti, hogy a gyereknek a legjobb az anyukája közelében. Akkor tud a legoptimálisabban fejlődni, akkor érzi biztonságban magát, akkor teljes a világ. Az anyukának viszont néha a háztartással is foglalkoznia kell, vagy a nagyobb tesóval kell fociznia vagy egyszerűen csak el kell mennie pisilni. Mit tesz az okos anyuka? Magára köti a gyermekét valamilyen hordozóeszközben és végzi a dolgát. Az újszülött néha felébred, megkapja a tejadagját, majd szépen álomba ringatódik. Ha picivel nagyobb akkor nézegeti az őt körülvevő világot, teszi ezt a világ legtermészetesebb és legbiztonságosabb helyén, az anyukája karjaiban.
Ezt a szimbiózist hamarosan felváltja az "ölelj szorosan magadhoz" korszak. Ami kb. a gyerekek 2 éves koráig tart. Itt szeretném elmondani, hogy az, hogy egy gyerek szeret az anyukájához bújni és a lehető legszorosabban és legtöbbet a közelében lenni, nem egy leépítendő, rossz szokás. Azt nem tekinthetjük beszólásnak, ha egy illető azt mondja " ez a gyerek nagyon anyás", még akkor sem, ha az illető ezt annak szánja. Ez a világ legnagyobb dicsérete, mert azt jelzi, egészséges gyermeket nevelünk.
A hordozásnak nagyon sok "mellékes" hozománya van. Az egyik nagyon fontos dolog, amit a helyes hordozás megold az a csípő-kérdés. Az újszülöttek viszonylag gyakran születnek csípőproblémákkal, amit már a kórházban vagy legkésőbb az első gyermekorvosi vizsgálatkor kiszűrnek. Erre megoldás a gyógytorna és a hordozás. Ugyanis a helyesen viselt hordozóeszköz automatikusan a helyes tartásba húzza a gyerek lábát, ami így egész nap "tornáztatva van". Egyáltalán nem véletlen az, hogy azoknál a népeknél, ahol "divat" hordozni, vagy a domborzati viszonyok, vagy az évszázados tradíciók miatt ismeretlen az újszülöttkori csípőficam.

Fontos tudni azonban, hogy nem minden hordozóeszköz feltétlenül "jó".
Az optimális hordozás ismérvei:
- a pici háta megfelelően meg van támasztva,
- a lábak békatartásban,
- a baba hozzábújhat a hordozó személyhez.

Miért T I L O S kifelé fordítva hordozni?

• Nem valósulhat meg a fiziológiailag helyes testhelyzet, így a gyermeknél tartáshibák és hátfájás alakulhat ki.
• Nem lehetséges a béka-lábtartás, így a csípő nem fejlődhet megfelelően.
• Ingertúltengés: a babának nincs lehetősége elbújni az ingerek elől és nem bújhat a hordozóhoz.
• Nincs szemkontaktus a baba és a hordozó között, a túlterhelt baba sírással vezeti le a feszültséget
  
• Az ágyékrész fokozott terhelése miatt deformálódás, fiúknál herezúzódás alakulhat ki.
• A hordozó személynél váll és hátfájdalom alakul/hat ki.

A másik nagyon fontos hozadéka a hordozásnak, hogy az anyának nem kell "megvívnia a harcot" a gyermekével. Nagyon sokszor látok babakocsiban tolt üvöltő gyermeket, vagy éppen a játszótéren olyan anyukát aki szétszakadni készül, mert a pici baba ordít a kocsiban, ki kellene vennie, de a nagyobbacska gyerek meg fejjel készül leesni a csúszda tetejéről (nagyon sokszor azért, hogy magára vonja az oly áhított figyelmet). Tapasztalatból mondom, hogy a hordozás keltette biztonságérzet később megtérül, kisgyermekkorban a hordozott gyerekek barátságosabbak és bizalommal telve néznek az őket körülvevő világra.

A világ egyik legjobb dolga az, amikor az újszülött pici babád a mellkasodon szuszog, ehhez hasonló, mikor a nagyobbacska gyermeked a hátadról szemléli a világot, miközben folyamatosan kommunikál veled, érzed ahogy lélegzik, érzed, hogy merre néz, azt látod amit ő lát, és azt látja amit te látsz. Jó dolog, hogy ha esik az eső akkor nem kell a pocsolyába tapicskoltatnod, hanem egy elegáns "jössz a hátamra?" kérdést elengedve ő már rohan is a mei tai-ért. Vagy amikor csak úgy meitaiost játszotok, és ő örömködésből bújik a hátadhoz.

A bejegyzéshez az információkat a www.mamami.hu oldaláról szedtem. Ahol többek között részletes tájékoztatást kaphattok a hordozóeszközökről, a megkötési módokról, a kötődő nevelésről, természetes babaápolásról stb.
Jó olvasgatást!