Elment...

Tegnap egyszerűen se szó se beszéd elment...azt sem tudom, hogy hová...
Még soha nem csinált ilyet...erre nem voltam felkészülve...hogy így kimaradozzon, mikor itthon várják...ez a totális empátiahiányról tanuskodik...
Ha szól előre, akkor korábban fürdetem a gyereket, mert így, nélküle, az esti torna is nagyon nehéz volt.
Egyszerűen nem tudom, hogy mi történhetett. Azt mondják, előtte már vannak jelek, hogy nem stimmel valami, itt semmi nem volt...
A lehető legváratlanabb pillanatban ért ez...tudhatná pedig, hogy nem vagyok valami jó passzban, nem kellene még neki is a földbe döngölnie...
Olyan üres volt nélküle a lakás...nagyon hiányzott, ezt be kell vallanom...
Először megdöbbentem, aztán a bosszút forraltam.
Tudtam, hogy ezt nem fogja megúszni szárazon, valami olyat teszek, ami neki legalább annyira fáj, mint nekem fájt tegnap a hiánya.
Arra is gondoltam már, hogy megcsalom, hiába van sírig tartó szerződésünk, felrúgom...azaz ő rúgta azt fel...én csak válaszolok rá...
Szóval fejben már az új kapcsolatot keresem...vessen magára...
Úgy döntöttem, miután a gyerek elaludt, hogy nem várok tovább, elmentem zuhanyozni, és nem érdekel tovább, hogy merre jár...

Valahogy megérezte, hogy a végső lépésre készülök és rögtön zuhanyzás után visszajött...de bosszúból nem foglalkoztam vele már tegnap...
De remélem ebből tanult, és nem csinál ilyet többet...AZ INTERNET...