"Ha elvonatkoztatod magadat mindattól, amit lényednek ismersz: tulajdonképpen lényed ott kezdődik. Testedet, értelmedet, személyedet ne cseréld össze lényeddel, önmagaddal. Csak segédeszközöd, csak batyu, mely szükségleteid őrzője is, görnyesztő teher is. Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor a határok közt megjelent. Ha elhatárolt személyedet tekinted önmagadnak, végezz copernicusi fordulatot: a határtalan teljességet tekintsd önmagadnak, személyedet pedig ideiglenes kötöttségnek, puszta tüneménynek, "nem én"-nek. Ahol megszűnik az érzés érzéketlenség, gondolat, gondolattalanság, változás, változatlanság, ahol azt hinnéd, hogy semmi sincsen: tulajdonképpeni lényed ott kezdődik."
Weöres Sándor
Mivel úgy tűnik ez a blog dolog elég kitartó nálam, és előreláthatólag még a jövő héten is írni fogom, itt a magyarázat a címre. Nem a neved vagy, nem a cselekedeted vagy, nem a tested vagy. Az vagy, aki én is vagyok. Ölellek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése