Nagyon-nagyon szeretem a Quimbyt. És az egyik legkedvesebb számom tőlük a Magam adom.
Igaz, hogy ez a szám véleményem szerint leginkább a legális és nem annyira legális kábítószerek fogyasztásáról szól, azért másképpen is lehet értelmezni...például az egyik kedves barátnőm a párkapcsolatokra vetítette ki. És hát igen, ő is biztos jól érzi...szóval igencsak sokrétű zeneélmény.
Mikor elkezdtem gondolkodni erről, akkor bejött egyszer a magam adni (úgymint az érzéseimet, gondolataimat, személyiségemet átadni, átnyújtani, a kapukat kinyitni, beengedni), másrészről meg magam adni (úgymint nem vetíteni, és nem felvenni a zenebohóc álarcot).
És akkor beugrott ez a kép...mi itt magunkat adjuk. Minden értelemben.
Ui: záróakkordként, ha úgy tetszik bónuszként betekintést engedek nektek az orrlyukamba, ahová minden reggel 8 és 9 óra között tárlatvezetést indítok... (és azok ott teljesen normális csillószőrök...mindenkinek van, csak nekem kicsit kifejezettebb) :D
Jaj de szép ez a kép rólatok!:-)
VálaszTörlésLina! megvagy! tessék ügyeskedni!:)
VálaszTörlésMinden ihletem elment, mióta megcsináltam ...:-(
VálaszTörlésElhagytak a gondolatok:-( De az is lehet, hogy csak nem komálják a 40 fokot!
igen, nekem is elég nehéz volt, amikor másoknak akartam írni. olyan megfeleléskényszeres. írjál magadnak, úgyis elkattintanak, ha szar, én ezzel nyugtatom magam:)
VálaszTörlésde a tiéd nem lesz szar, ebben biztos vagyok!