Homeopatika

Tudom, hogy mostanság ez a homeopátia dolog eléggé divatos, sz.rrá rágott csont lett. Nem is írnék róla, ha nem lenne számomra ez maga a csoda.
Kevés tárgyért rajongok úgy igazán (csak egypár körömlakkért, a mellimplantátumokért és a szemöldökcsipeszemért), de a homeos cuccok lassan lassan komolyan mondom felérnek a tundrabugyik szintjére nálam.

Már szülés előtt is homeoztam, szülés után is, szoptatásnál is. Beni műtétje előtt/után/azóta stb.
Mondhatom, hogy mindegyik kúra a vártnál nagyobb eredményt hozott. (pl. a szülés utáni 4. napon a kórházból már úgy jöttem ki, hogy egy tisztasági betét elég volt, vagy a kezdeti katasztrofális szoptatási mennyiségek után azért mégiscsak 2 éves koráig szoptattam a Benit és még sorolhatnám) Ezeket azért nem emelem mégsem a "csoda" kategóriába, mert lehet, hogy egyébként sem vagyok egy "vérzékeny" ember, és a szoptatás meg lehet, hogy a kitartáson múlott és nem a bogyókon.

De!
Beninek 100%-ban és totálisan a homeo mulasztotta el az ekcémáját, ami nagyon durván előtört neki tavaly tavasszal. Úgy kezdődött, hogy a 15 hónapos oltás után belázasodott (ez nem nagy szám, minden oltás előtt felkészít az orvos, hogy lehetséges következménye ez). De aztán kb. abban az időben a bal kezén a hüvelykujjánál pár piros pöttyöcske jelent meg. Nézegettem, de nem csináltam vele semmit, mert nem terjedt, nem növekedett, nem viszketett.
Aztán névnapjára Beni egy (valódi) tejszínnel készült tortát kapott. (Előtte nem evett még tejszínt), és abból 2 jó nagy szelettel be is vágott, majd, mivel literes tejszínt vettünk, egy héten belül erre rá még készítettem 2X tejszínes ételt, amiből szintén jól beevett.
Ekkor indult el nála egy olyan folyamat, ami komolyan megijesztett. A teste bal oldalát égővörös kiütések tarkították, amik baromira viszkettek neki, véresre vakarta magát az elérhető helyeket egy éjjel alatt. Bőrgyógyászhoz vittem, kenőcs, nem múlt, háziorvoshoz vittem, másfajta kenőcs (természetesen mindkettő szteroidos) nem múlt. Shea vajat vettem (ami amúgy tök jó), de az ekcéma attól sem múlt. Végül elvittem egy homeos orvoshoz, aki oltáskivezetést javasolt.
No, nem részletezem tovább, TÖKÉLETESEN elmúlt mindenfajta kiütés róla pár nap leforgásán belül. (Mellette totális tej/tejtermékdiétát tartottunk, azt hiszem kb. 4 hétig, aztán lassan fokozatosan jött vissza a tejtermék, abban a sorrendben, ahogy a csecsemőknél szoktuk bevezetni, és az újítások között vártam legalább egy hetet. A tejszínt elővigyázatosságból a mai napig igyekszem hanyagolni az étrendjéből, természetesen nem vaskalaposan, de a kezdeti "bevezetéshez" képest sokkal mérsékeltebben).

A másik "csodám" meg egy Schüssler só a ferrum phosphoricum, ami ebben a nyálkás, köhögős, taknyos időben egy éjjel alatt csodát művelt a krahácsoló, gyerekemmel.

Jövő héten megyek újra és próbálok valami szert kérni a frontos fiamnak...bízom benne.

Szóval tényleg csak bátorítani és biztatni tudok mindenkit, hogy keressen fel egy homeos orvost, akár testi akár lelki nyavalyája van, egy próbát megér, akármennyire is divatmajomkodásnak tűnik ez manapság.