Ideg M et-tépő

Nem sok dolog tud kapásból kihozni a sodromból. Úgy általában elég békésen reagálok mind a takonyra mind az összes más testnedvre. Jó, mondjuk, ha egy pasi baltával a fejében érdeklődne tőlem a legközelebbi kórház nyitvatartásáról, lehet, hogy picit megbillennék, de erre relatíve kevés esélyt látok a következő egy-két hónapban...a továbbiakra meg felkészülök.
A gyerekem azért még mindig tud nekem újat mutatni. Mostanság rágja a körmét. Minden egyes pattanásnál mintha egy idegszálamat tépné...nagyonnaaagyon kell magamat fegyelmezni, hogy ne emeljem fel a hangom amikor figyelmeztetem. Nem tudom pontosan, hogy miért vagyok erre ennyire kihegyezve... (mondjuk én magam soha nem rágtam, mert mindig undorítónak találtam, ettől függetlenül simán felnyaltam a tyúkudvarról a szart és minden hófehér kavicsot lenyeltem, amit az utcán találtam....)...lehet azért mert számtalanszor tanultam a pszichés hátterét. (Elszakadás/elszakítás, általában az anyától való fájó távollét, a köröm tépése ennek az érzelemnek a materializálása.) És amúgy tényleg, a melóban majd minden gyerek rágta a körmét. Volt aki szó szerint tövig. Az nem akasztott ennyire ki. Mindig szóltam, de nem idegből.
Szóval lehet ez a magyarázat..., mindenesetre tanácsokat várok, mit lehet ilyenkor csinálni?