A másik író akit nagyon szeretek (nagyon máshogy mint W.A.-t) az Vámos Miklós. Valahogy tetszik, hogy olyan bárgyú. (bocsánat Miklós) Szeretem ezeket a Csacsi (Micimackó) típusú embereket. Bárgyú az életben. Az írásaiban viszont egyáltalán nem. Szeretem ezt a kettősséget benne. Látom a két bernáthegyi szemét magam előtt, miközben a tollából olvasom a "pina, dugás, kurvaanyád" típusú szavakat.
Nálam a top 3 Vámos könyv:
Apák könyve (12 generáció fiait kíséri végig. Láttatja a ragyogásukat, bukásukat, szerelmüket, tragádiájukat. Napfény íze filing, könyvben. Remek.)
Anya csak egy van (Kihagyhatatlan. Sokkoló, szívszorító, bőgős.)
Zeng a zének (Szintúgy. Ismétlem magam. Hihetetlenül őszinte írás.)
Most a legújabb könyvét a Tiszta tűzet vittem magammal. (még születésnapomra kaptam, szégyen, hogy eddig még nem olvastam el...) Páros novellák. Jó. Kedvencem belőle egy utazás a vonaton. A férfi majd a nő szemével, akik egymás mellé keveredtek. Ajánlom, de a top 3-ba nem került be (nálam).
Tapasztalat, hogy ha szar az élet, akkor ilyen bőgetős könyveket "kell" olvasni. Jó megélni ezeket az érzéseket. Megélni és kiélni. Nekem mindig segít. Próbáljátok ki.
2010. szeptember 5., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése