Vétel

No, a mai napot túléltnek nyilvánítom. (ebből következik hogy a tegnapi napot is sikeresen abszolváltuk).
Végül a dzsemes üveg nyert, mint mintavételi ibrik. (hozzá tartozó kép: Benedek terpeszülésben a szőnyegen két kezével dzsemesüveget szorít a megfelelő helyre...:D)

Még szülés előtt elhatároztam, hogy én nem fogok hazudni a gyerekeimnek. Ennek megfelelően születése óta minden egyes orvososdi előtt elmondom, hogy mi lesz, mire számíthat.
Így készültünk a mai napra is. (persze nem azt mondtam neki, hogy egy nő egy méteres tűt döf beléd, hanem egy néni picit megcsípi a karodat.)

Jó élmény volt, hogy emlékeztek ránk (eddig egyszer jártunk ott, 2009. áprilisában, az előző műtétje előtt). Nagyon kedvesek voltak...és ami a legfontosabb nagyon ügyesek!
Csak egyszer szúrták, megtalálták egyből a vénát, 5 fiolával csapoltak, a végefelé Beni már nem is hüppögött. Bemutatta nekik a tudományát a böngészőből (a denevéreket, a szélturbinákat és a meggyeket).
Nagyon megdicsérték. És minden szépet elmondtak róla amit lehet, okos, szép, barátságos, nyílt, jószívű...
Egy picike bökkenő van. Én ezeket mind tudtam már ezelőtt is. Teljesen tisztában vagyok az értékeivel. Nekem ő tökéletes.
És most egy baráti ölelés kíséretében adnék egy tanácsot. Ti is legyetek tisztában a saját gyereketekkel. Ne a negatívumokat hangsúlyozzátok, hanem a pozitívumokat erősítsétek. Még azelőtt, mielőtt jön egy ilyen lecke az élettől...mert nem éri meg.
Hétfőn eredmény.