Party

Tegnap nem tudtunk mit kezdeni marha nagy jódolgunkban, ezért úgy döntöttünk rövid tanakodás után, hogy elmegyünk családilag az orvosi ügyeletre.
Biztos nektek is volt már ilyen. Amikor minden összejön. Már úgy érzed, hogy nem lehet tovább fokozni, szóval muszáj valami extra nagy dolgot véghezvinni. (ilyen például felborulni egy egyhetes TOI TOI WC-vel ésatöbbi).
Szóval elindultunk a délutáni alvás helyett, én, az előnyösebb megjelenésem érdekében a karomba vettem a síró gyereket...mert ugye az tudvalevő, hogy a frissen mosott haj és egy síró gyermek mindenkinek jól áll.
A Benit ügyesen betanítottuk, így köhögött és sípolt levegővételkor. Igazán jól sikerült a mutatvány, csak sajnos a szemfüles asszisztensnő leleplezett minket. Biztos azért, mert túl nagy divat mostanában ez az ügyeletre járásos buli. Szóval mielőtt megkérdezte volna, hogy miért partyzunk ott nálunk, egy fél órás szentbeszédet tartott arról, hogy délelőtt gyermekügyelet volt, miért nem jöttünk akkor. Én mertem mondani, hogy mert nem tudtunk róla (János, meg azt, hogy mert most van problémánk). Erre még jobban belemelegedett, hogy ezt mutatja a VÁROSI TÉVÉ. Namondom szuper, hogyhogy én ezt még nem láttam?? Pedig mekkora muri már a városi tv képújságját olvasgatni napról napra...
No, hogy ezt a kedélyes párbeszédet letudtunk megkérdezte, hogy mi a baja a gyereknek. Elmondtam neki, erre ő válaszolt, hogy jó, üljünk le, mert most nincs orvos. Talán 1,5-2 óra múlva visszajön. Én köszöntem szépen a szíves marasztalást, de úgy döntöttem inkább megyünk tovább after partyzni máshová.
De aztán csak nem tudtunk nyugodni fene nagy jómódunkban, úgyhogy visszamentünk, amikor rövid várakozás után az orvos tartott szentbeszédet nekünk a délelőtti gyermekügyeletről. Keresztkérdésekkel kitudakolta, hogy mi direkt őt szívatjuk és hozzá hozzuk a gyereket. Ettől annyira bepörgött, hogy a beteglap jelentős részén ezt részletezte. ("Bár jártak már az ügyeleten, elmondásuk szerint nem tudtak arról, hogy délelőtt gyermekügyelet van.")
(...@<><@ˇ°).
No, de aztán lényeg a lényeg, nagy duzzogva megvizsgálta a Benit, sőt még egy receptet is kiállított. (Közben csörögni mert a telefon...nagy sóhaj szájhúzogatás...igen elhiszem, hogy ügyelet alatt legjobb lenne ropit enni és nézni a barátokköztöt...de sajnos vannak ilyen kitartó életigenlők mint pl. mi...).
Szóval köszi doki, hogy ránk szántál 10 percet.
Ma aztán elmentünk a mi háziorvosunkhoz. Tüdőgyulladás nincs...ne is legyen...
Szuper hétvége volt:)