Bizalom

Két nap alatt két furcsa eset történt velem.
Tegnap visszavittük a szerződést és a járulékos nyilatkozatokat a CsaNa-ba. Az igazgatónő, mikor meglátta a foglalkozásomat felcsillanó szemmel egy újfajta diskurzust nyitott velem az iskolai teljesítmények méréséről. Fura volt szakmázni, ráadásul ehhez még csak nem is szagolok meg úgy mindenképpen furcsa volt ölemben a kétésfélévesemmel nem az oviról hanem munkáról beszélgetni.
Ma meg egy régirégi kolléganőm privátolt rám a fészbúkon, ahol is tanácsot kért a gyermeke neveléséhez, mert szerinte én "értek a gyerekekhez". Ez is furcsa volt, nem csak azért mert igazából nem is nagyon voltunk jóban, inkább futó ismeretség volt, hanem mert ilyen szépet mondott rólam. Beszéltünk pár dologról, és úgy váltunk el, hogy majd még dumálunk, az eredményekről meg lehet másról is.
Szóval két nap két furcsa eset. Pici zabszem, elég vagyok, még jó vagyok? Bizonyítási vágy és mellette párhuzamosan meleg családi fészek utáni vágy. Sok szerep és várhatóan sok átalvatlan éjszaka. Hát akkor gyerünk, ide veletek!