2011. február 16., szerda
Örök körforgás
1. Utálom a februárt. Utálom, hogy jeges metsző szél fúj, hogy háromnegyed óráig tart reggel a felöltözés, hogy a vitaminkészleteim kimerültek, hogy a kezem olyan mint a smirglipapír. Utálom, hogy fáj a torkom és folyik az orrom.
2. A februári viszontagságokat ellensúlyozandó, sok és finom ám annál egészségtelenebb ételt főzök. Szeretem a sütő duruzsolását, szeretem, hogy kellemes meleg honol a konyhában, finom illatok kavarognak, összefut a nyál a számban a muffinok és pirított olajos magvak látványától.
3. Mivel február van (1. pont), a napi aerobik adagom kimerül abban, hogy 1-2 X megvakarom a fejem tetejét.
4. Mivel sokat eszem (2. pont) a téli fókahájam 70 %-át ebben a rövid, de igen utálatos hónapban szedem magamra.
5. A 2, 3, 4 pont folyományaként a ruhatáram nagy része szűk lesz rám, ebből következik a szokásos évi 6. pont.
6. Nincs egy göncöm!
7. Az 1, 3, 4, 5, 6 pont együttesen enyhe depresszióba taszít, ami abban merül ki, hogy egy tepsi süteménybe fejelgetve szidom magam, mert egy dagadt, egészségtelen, zsírosbőrű (és hajú!) elfusárált bridzsitdzsónsz vagyok.
8. Ezt az összes jelenlegi és volt ismerősömmel megosztom (mondjuk fészbúkon) akik vigasztalnak, hátbaveregetnek és azt hazudják, hogy nem is vagyok kövér (nagyon). A férjem rosszallóan csóválja a fejét, "ne légy ilyen gyerekes" mondja, miközben a 10. szelet csokoládés süteményt nyomja este 11 óra után magába, én éhes vagyok és totál igazságtalannak tartom a férjem anyagcseréjét!
9. Amikor megunom az önsajnálatot (ez az időpont érdekes módon egybeesik a fák rügyezésével, a hőmérséklet 10 fok felé emelkedésével és a tavaszi illatok beindulásával) lecsapom a fakanalat és őrült sportolásba és diétába kezdek.
10. Mire véget ér a fürdőruhaszezon egészen gatyába rázom magam...bár ezt mondjuk senki sem látja (a férjemen kívül...akit meg nem érdekel, szerinte februárban is ugyanilyen voltam).
11. A Karácsonyt végigböjtölöm, Szilveszterkor max. 1 pár virslit eszem. Januárban még tartom magam.
12. Utálom a februárt...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jajj, de jó! Végre már röhöghettünk is, nem mindig csak a szentimentális könnycsorgatás!:-) Ez nagyon ott van! Én úgy imádlak!
VálaszTörléskedves Lina!
VálaszTörlésÉn is nagyon szeretlek! Egyetlen ember vagy a Földön aki meg meri mondani, hogy úgy ahogy van sz.r amit csinálok :) és mindezt végtelenül kedvesen:D