Beni

Lilypie Fourth Birthday tickers

2011. szeptember 28., szerda

B@SSZA +

Előre szólok kedves viráglelkű olvasóim, hogy ez egy durván krva anyázós poszt lesz, úgyhogy Nektek ajánlom figyelmetekbe ezt, hallgassátok szeretettel:



Nektek meg, mocskos szájú kispajtásaim elmondom, hogy a házi gyerekorvosunkra vagyok így kiakadva. Megszületett ugye Benedek kisfiunk cirka 3 és fél évvel ezelőtt. Dongalábbal. Mikor megszületett akkor látta a kórházi orvos, ügyeletes ortopédus, házi gyerekorvos és magán ortopédus. Mindez a születése első hetében történt.
2-2 volt az arány. 2-en azt mondták, hogy fogalmuk sincs mi az a dongaláb (igen, orvosok!), a két ortopédus legalább már hallott erről a rendellenességről. Kezelni kezdték.
Minden segítő kezet szívesen vettünk (volna). Minden véleményt meghallgattunk, tanácsot megfogadtunk. Tatára vittük gyógytornászhoz és pár hétre Pestre költöztünk, hogy ott egy Alapítványhoz járjunk (minden nap) tornázni.
Nem untatlak tovább benneteket, mert egyrészt már ezerszer leírtam, másrészt meg tök felesleges bizonygatni, hogy tényleg mindent megtettünk ami emberileg és anyagilag lehetséges, hogy Beni lába működjön.
Erre most, így három év után a házi gyermekorvosunknak bekattant valami a fejébe...János vitte nyár elején a Benit valami megfázással hozzá, mikor is észrevette, hogy a bal lábszára vékonyabb mint a másik. Jánosom az örök optimista elmondta neki (mint orvosnak), hogy igen ez a dongaláb sajátossága, igen visszük orvoshoz néhanapján a gyereket, igen itt van leadva a két nagyműtétjéről a papír, igen tornázni is járunk (ha eszünkbe jut). Akkor csak azt mondtam rá (mint illedelmes kisdiák): hülye. Meg azt is gondoltam, hogy én, ha orvos lennék, és fingom nem lenne róla, hogy mi az a betegség, amivel született egy oltalmam alá tartozó gyerek, akkor kinyitom azt a b@szott nagy orvosi könyvemet, amire annyira büszke vagyok és elolvasom a hozzá tartozó passzust...így talán nem kerülök olyan kellemetlen helyzetbe, hogy egy apuka/anyuka világosítson fel a betegség tüneteiről...
Aztán második alkalommal engem is elkapott (szintén náthával mentünk)...ugyanazzal. Megspékelve azzal, hogy ő beszélni szeretne a gyógytornásszal (ha járunk), hogy ugyanmár miért vékonyabb a bal lábszár....ekkor már nem azt gondoltam, hogy hülye, hanem azt, hogy..........mást. Megadtam a tornász telefonszámát neki (mert ő ugye jó orvos, érdeklődik a betegei után), akit azóta sem sikerült felhívnia....

Aztán most hétfőn újra, náthával mentünk...mikor észrevette, hogy Beni "furcsán jár". Nem jár furcsán, mondom....de-de-deeeee kicsit befelé csámpáz....NABASZDMEG...(gondolom egy ekcémásnak is minden alkalommal felhívod a figyelmét arra, hogy száraz a bőre??....mintha nem tudná, vagy nem vette volna eddig észre. )
Beni tartós beteg. Közgyógyigazolvánnyal, mozgássérült parkolókártyával, emelt összegű családi pótlékkal. Egész biztos mindezt azért, hogy INGYEN kapjuk a fürdetőkrémet (a faszábbikat).
Mostmár ő meg szeretné tudni, hogy tényleg járunk-e orvoshoz, és tényleg ott azt mondták, hogy minden rendben? és tornázni is tényleg járunk? mert ő ad nekünk egy orvostelcsit, aki Pesten van....itt gurult el a gyógyszerem...Öcsesz, ha ezt 3 évvel ezelőtt csinálod, akkor még meg is köszönöm, most viszont, hogy (túl vagyunk mindenen) ez csak lehúz, elvágja azt az amúgy is bizonytalan cérnaszálat, ami azt a medált tartja, hogy "minden rendben lesz". Hogy Beni teljes életet élhet, hogy nem fogják kiközösíteni és kinevetni. Hogy nem fog amiatt sérülni a lelke....
Ezt nyírbálod baszdmeg.
Az önbizalmat, a másokba, a szakemberekbe, az életbe vetett hitünket....így 3 és fél év után.

És most akkor hallgassuk meg közösen ezt:

7 megjegyzés:

  1. Ne büntesd magad más faszsága miatt szerintem. Ez a doki egy f@sz. Olyan mint az egyik főnököm. Bele-bele nyal valamibe, gőze nincs róla, csak nagy átlagban, közli, hogy majd utána jár, majd amikor már kész vagyok az egésszel, hirtelen tudatára ébred, hogy az egész folyamatot nagy ívben leszarta és a végén majd kiderül, hogy nem volt érdemi köze a melóhoz, így az elsimerésből sem fussa majd.
    Ekkore belenyúl, okoskodik, aláássa az önbecsülésemet, szétqrja több havi megfeszített munkámat és baromságokat tesz bele.
    Majd a végén kiderül, hogy nekem volt igazam, mégis úgy volt a jó, mielőtt belepiszkolt volna, akkor meg rohaggyak meg, hogy megkerültem.
    Lehet hogy hülye párhuzam , de vannak ilyen emberek.
    Általában végül: nem lesz igazuk, de addig az ember elpocsékol egy csomó adrenalint, meg jó kedv lehetőséget és ettől már a végén nem lesz olyan finom a "dicsőség".

    Puffogd ki magad rajta, mert az jó, de messze menő következtetéseket ne ebből vonj le szerintem.

    VálaszTörlés
  2. jó hasonlat. az eszemmel tudom csak a szívem szakad bele...

    VálaszTörlés
  3. Kedves Csilla!
    Mélységesen átérzem amit írsz..
    Tudod,így lassan 36 évesen nyílik már a szemem.MÉG csak most vaze,mert ilyen későnérő vagyok.
    Meglátásaim a világról sokat változtak.
    Kevés az igaz ember,és szarok az emberi kapcsolatok.NAGYON!
    Lásd a ti példátokat.
    Kevés a jó,és lelkiismeretes szakember.
    van egy pár,azok pedig hitet adnak!
    Van pár jó szitu,van pár jó emberi kapcsolat.
    Folyak az ár,meglátásom szerint rossz irányba.Emberáradtra gondolok.Zsibognak benne felnőttek,gyerekek.
    néhányan szembe fordulnak az árral,és megváltanák a világto.Figyelemmel,becsülettel,lelkiismeretességgel.
    Mindezt kicsiben,és nagyban is teszik,tennék.
    Csak úgy csapódnak rájuk az "ütések" ahogy folyik,zúdul az ár...
    Nem őrültem meg,de ezt vizualizálom egy ideje.
    Néha engem magával ragad az ár,és csak úgy kapkodok,hogy kapaszkodót találjak.

    Vannak jó kezek,akik képesek megváltani a világunk.Talán kevesen,de értük érdemes hinni abban,hogy lehet bízni másokban.
    Ez az általad bemutatott ember nem jó kéz..
    Ne hagyd ,hogy energiát,hitet vegyen el tőletek.
    Viszi már a víz..

    VálaszTörlés
  4. Kedves Csilla! nagyon szépen köszönöm soraidat. Tökéletesen egyetértünk és pont jókor jött. Küldöm soraidat az összes lób@szó, semmirekellő kollégámnak (akik persze nem olvassák ezt a blogot, de azért jól odaküldöm nekik).
    És ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy a bányászdiplomámat jó mélyre eldugom a szekrényem aljába, és ezentúl nem használok ilyen szalonképtelen kifejezéseket...azért mégiscsak pedagógus volnék vagy mi a szösz.(...mondjuk lovat legalább nem b... eddig :) )

    VálaszTörlés
  5. Itt a másik "mocskosszájú",hogy a jóqwaannnyátaz ilyennek!ÁÁÁÁH úgyis tudod mit gondolok :(((
    Pont tegnap olvastam másik blogon egy bejegyzést ahol a súlyosan sérült kisgyerek anyukájának azt mondta a szociális osztály dolgozója,hogy ő az ilyen gyerekeket elvetetné...Ezek nem emberek! Nem is értem miért választanak ilyen pályát?!Biztos rosszindulatú vagyok de ezeknek az embereknek kívánom,hogy egyszer hasonló kaliberű problémával kelljen szembenézniük mint nekünk hátha attól egy kis empátia ébred bennük!

    VálaszTörlés
  6. ja. nekem van egy ismerősöm, a csecsemőintenzíven dolgozik, ahol inkubártoban tartják a koraszülötteket. és azt mondta nekem, hogy bevallja őszintén: jobb az ILYENEKNEK ha meghalnának.
    Ami még lehet hogy igaz is lenne bizonyos esetekben. De basszus. Ilyen pályára hogy mehet olyan, akinek ennyi hite sincs a gyógyulásban?

    VálaszTörlés
  7. Csilla!
    Hidd el,néha nekem is van bányászdiplomám,nem is egy!:)
    Ahogy telik az idő,korosodom,tapasztalok,úgy vastagszik az a diploma.
    Sajnos sokat változott a világról alkotott képem az utóbbi időben,és nem pozitív irányba.Ne úgy értsd,hogy most mélységesen dapis lennék,csak másként ,tisztábban látok dolgokat.
    Azt mondják ez a korral is jár.
    Ez persze pozitív dolgokat is hoz,mert a jót,és az igazat,ha kevés is van belőle,de tisztábbanm,ragyogóbban látom!Talán erősebbek lettek a kontúrok.
    Néha ki kell adni,ki kell akadni.
    nekünk,akik nem csak "szimplán" aggódnak a gyerekeikért,nem úgy ,mint minden"átlag" anya,szóval nekünk ez kell..Szerintem ez így van..
    Azt is mondják,hogy a Jó Isten nem véletlen választ ki minket egy-egy feladatra.Arról is hallottam már ugye,hogy a gyerekeinek se véletlenül választanak minket.
    Nekem ez hitet ad!Nem vagyok ugyan mélyen vallásos,de ha erre gondolok,erős vagyok.
    Nos,kell a kapaszkodó.
    Az emberek hozzáállásásról,megnyilvánulásairól nekem is vastag véleményem van.
    Talán tükrök is ezek.Talán a dokinak sem véletlenül került épp egy ilyen eset a "keze" alá.Talán tanulnia kellene valamit a szituból.NEKI!Érdemes elgondolkodin azon,hogy a felek közül ez épp kinek a problémája.Én úgy vélem ez itt a dokié.Neki van itt negatív előjele,hiánya,és nem nektek.Ez akkor az ő ügy,problémája..
    Persze,hat rátok,de kezeld úgy,hogy ez az ő leckéje..

    VálaszTörlés