Mr. Alkohol

Van az ember gyermekének egy időszaka, mikor erőteljesebben jár bulizni, vagy egyszerűen csak bulinak fogja fel az életet. Ilyenkor előfordul, hogy italozik, fél dinnyehéjat húz a feje tetejére, tetoválást készíttet, napokig sátorban alszik, TOI-TOI-ban végzi a dolgát és néha zűrös ügyekbe keveredik, stoppol és beszáll minden idióta mellé, vadkempingezik, Balatonban a szabad strandon tisztálkodik stb.
Ez az időszak néha csak pár hónapig, néha évekig tart. De aztán elmúlik. Munkába áll, kosztümöt vesz fel, hidratálja a bőrét, rendszeresen fodrászhoz és kozmetikushoz jár, saját autója lesz, gyereket szül stb. És megy az élet tovább a maga medrében.

Eddig valahogy nem állt össze a fejemben ez. Úgy gondoltam, hogy a talponállóban reggel fél 10-kor matt részeg öregemberekhez nekem semmi közöm nincs. Arctalan és személyiség nélküli lúzerek.
Aztán most elmentünk nyaralni. Az élet úgy hozta, hogy a volt óvónénimhez mentünk Badacsonyba. A Kati nénit nem láttam 6 éves korom óta. Viszont a kisebbik fiával együtt jártunk egy időben bulizni. Együtt mentünk megnézni a teljes Napfogyatkozást, egymás mellett sátoroztunk a fesztiválokon. Jó fej volt. Sok balhéban benne, sok cimbora, hangos társaság, zűrös ügyek.
Most, 10 év után egy arculcsapással ért fel meglátni őt. Mélyen barázdált arc, alkoholtól elbutult tekintet, remegő kezek.
34 éves és egy roncs. Nincs senkije. Egyetlen dolog mozgatja, a pia. Az anyukája kiméri neki, hogy mennyi bort ihat, majd a pincekulcsot eldugja. A szüleivel lakik, alkalmi munkái vannak, amelyeket az apukája fejez be, ha ő elborul, remegve tölti ki a bort a poharába és húzóra issza meg az első 3 decit. Éppen egy korszakalkotó vállalkozásra készül, csak még azt nem tudja mi lesz az. Úgy érzi, hogy magas szinten filozofál, pedig csak értetlenül, dadogva hablatyol valamit az élet értelméről...
Látjátok magatok előtt? Ő az a lúzer, akihez semmi közöm...egy baj van csak, hogy pontosan látom magam előtt a jólfésült 4,6 átlagú jóképű fiút, a fesztivál "arcát", azt, aki volt.